Raphael Bostic, az Atlanta Fed elnöke a kamatok szinten tartását javasolja a következő Fed ülésen, richmondi kollégája, Thomas Barkin pedig nyitva hagyta még a döntés lehetőségét - írja a Bloomberg.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács és rég volt ekkora súlya a döntésének, hiszen akár a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése is elkezdődhet. A jegybank már egy hónapja jelezte, hogy napirendre veszi a kérdést, és a Portfolio által megkérdezett elemzők nagy többsége arra számít, hogy rá is szánják magukat a lazításra. Kérdés, hogy a múlt hét második felében látott forintgyengülés esetleg visszatarthatja-e őket ettől.
A közelmúltban a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban egyaránt jelentkező magas és volatilis élelmiszer-infláció miatt a politikai döntéshozóknak világszerte szembe kell nézniük azzal a kérdéssel, hogy mennyire hatékony a monetáris politika az élelmiszerár-nyomás stabilizálásában. A monetáris szigorítás az élelmiszerársokkok hatására csökkenti a kibocsátást és a jövedelmet, miközben a monetáris politika nagyobb hatást gyakorol a nem élelmiszerárakra és a kibocsátásra. A politikai döntéshozók számára ez komoly dilemmát vet fel a monetáris politika szerepét illetően az élelmiszerársokkokra gyakorolt hatásáról.
A Nemzetközi Valutaalap regionális vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a lengyel kormánynak biztosítania kell, hogy költségvetési politikája támogassa az infláció csökkentéséért folytatott küzdelmet. Az IMF ezt arra reagálva jegyezte meg, hogy a lengyel kormányzó nacionalisták a választások előtt újabb jóléti emeléseket ígértek.
John Williams, a New York-i Fed elnöke szerint időbe telik, amíg a kamatemeléseknek érzékelhető hatása lesz a gazdaságra, és az infláció visszatér az elfogadható szintre, azonban hozzátette, hogy a Fednek lehetősége van a további kamatemeléskre, ha az infláció nem csökkent a vártnak megfelelően - írja a CNBC. Williams nem adott előrejelzést a monetáris politika irányát illetően, de kijelentette, hogy várakozásai szerint az infláció a következő két évben nem fog visszatérni a Federal Reserve által kitűzött 2 százalékos célhoz.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint az euróövezetben az infláció még mindig túl gyors, de legalább már elindult a mérséklődés. Csak később, az év második felében számít lassulásra. Viszont az euróövezeti jegybank még megosztottak a közgazdászok az inflációs pályáról.
Történelmi csúcsra ért a mai nap folyamán az arany ára, a klasszikus menekülőeszközként számon tartott nemesfém áremelkedése mögött több rövid és hosszabb távú ok is meghúzódik. De vajon mire lehet számítani a történelmi csúcs után, milyen események befolyásolhatják az arany árát?
Márciusban gyakorlatilag véget vetett a kormány az MNB diszkontkötvényén keresztüli, 18% körüli hozamszerzési lehetőségnek, de amíg tartott, sokan igyekeztek kihasználni a lehetőséget, köztük a magyar privátbanki ügyfelek is. Erre lehet következtetni az MNB számaiból, ami azt mutatja, hogy februárban több mint 15 milliárdnyi diszkontkötvény került a magyar háztartásokhoz. Sőt, vannak olyan hazai szereplők, akik valamilyen szinten továbbra is hozzáférnek az értékpapírhoz.
Az amerikai jegybank este 8-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a Fed. A közleményből egyelőre semmilyen érdemi információ nem derül ki a jegybank jövőbeli terveivel kapcsolatban. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón az inflációs kockázatokat hangsúlyozta, ugyanakkor a júniusi döntésről még semmit nem tudott mondani, az addig beérkező adatokon múlik majd minden. Elmondta azt is, hogy a Fed nem számít recesszióra, és a jelenlegi előrejelzések szerint az év végén még nem várható kamatcsökkentés.
Az Eurostat hivatalosan ma 11 órakor közli az inflációs adatot, de az uniós statisztikai hivatal adatbázisában már látszik egy szám áprilisra vonatkozóan. Könnyen lehet, hogy az adatbázisban szereplő áprilisi adat már a valós inflációs adat gyorsbecslése lesz, múlt héten ugyanis a GDP-adatok szintén több mint egy órával a közlemény előtt megjelentek az adatbázisban.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.
A következő hónapokban ütemváltás jöhet be a magyar infláció csökkenésében, az év közepétől pedig még erőteljesebb csökkenés jöhet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember kiemelte, hogy a következő hónapokban fokozatosan, előre kommunikáltan elkezdődhet az irányadó kamat csökkentése is, őszre pedig reális lehet az, hogy a most 18 százalékos ráta elérje az alapkamat 13 százalékos szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Az eddigi 25 százalékról 450 bázisponttal 20,5 százalékra csökkentette az egynapos hitel kamatát a Monetáris Tanács. Ezzel a múlt heti erős üzenet után valóban megindulhatott az a folyamat, ami a következő hónapokban elvezethet majd az irányadó kamat csökkenéséhez is.
Kedden a Monetáris Tanács ülésén döntés születhet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről, ezzel pedig az MNB elindulhat a lassú lazítás útján. Egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat szinte biztosan a helyén marad, de talán kedd délutánra többet tudunk majd annak jövőbeli sorsáról is. Éppen ezért a keddi ülés akár a fordulópontot is jelentheti a magyar monetáris politikában, így a forint árfolyamára is hatással lehet.
Az Európai Központi Bank döntéshozói múltkori ülésükön széles körben egyetértettek Philip Lane vezető közgazdász javaslatával az 50 bázispontos emelésre vonatkozóan – derül ki a legutóbbi jegybanki ülés jegyzőkönyvéből, amit a Reuters foglalt össze. A legutóbbi ülést egyértelműen az amerikai bankbedőlések miatti aggodalom dominálta.
Christopher Waller, a Federal Reserve kormányzótanácsának tagja szerint még messze van attól az Egyesült Államok, hogy az infláció visszatérje a célszintekhez, ezért kamatemelést sürget. Úgy látja, hogy bár a hitelezést visszafogták a márciusi bankcsődök, valamint már a foglalkoztatottságnál és a fogyasztásnál is látszik a visszaesés, nem lehet megállni a szigorítással.
A Wall Street legnagyobb bankjai egyöntetűen azt prognosztizálják, hogy a török kamatlábak visszatérnek a 2018-ashoz hasonlóan magas szintre – írja a Bloomberg. A közgazdászok akkor is gazdaságpolitikai fordulatot várnak, ha Erdogan megnyeri a májusi választást, a jelenlegi makropálya ugyanis - amelyet az elnök saját elképzeléseihez próbált igazítani - fenntarthatatlan.